Miskolc ismertető, turisztikai információk Miskolcról, miskolci képek, galéria | Miskolc.ÚtiSúgó.hu


Miskolc

ismertető, Miskolci képek, galéria



Idén dúskálhatunk a hosszú hétvégékben!

Idén egymást érik az ünnepi hosszú hétvégék, így ebben az évben rekordszámú, összesen kilenc hosszú hétvége lesz.

II. Forralt Bor Fesztivál és Téli Italmámor

Az év első gasztronómiai összejövetele Budán, az Allee melletti sétányon.

Itt a farsang, áll a bál!

Farsangi mulatságok szállodában ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel csak itt >>

HÚSVÉTI szállás AKCIÓK

Húsvéti szállás válogatás itt >>
1 2 3 4


Miskolc

Miskolc az Északi-Középhegység legfontosabb helyén, az úgynevezett Miskolci-kapuban fekszik; a borsod-zempléni tájaknak nemcsak földrajzi központja, hanem a különböző tájegységek találkozópontja is. A várost a Bükk hegység, a Cserehát, a Zempléni-hegység és az Alföld északi csücske fogja közre. Miskolc a Nyitott kapuk városa, Magyarország esszenciája, itt minden megtalálható, ami az országban elszórtan van jelen.

Miskolc a Nyitott kapuk városa, Magyarország esszenciája, itt minden megtalálható, ami az országban elszórtan van jelen. Miskolc a legek városa is: a legrégebbi lakott település Magyarországon, itt látható Közép-Európa legtöbb szereplős történelmi panoptikuma, itt található Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza és a világon egyedülálló Miskolctapolcai Barlangfürdő, amely egy természetes barlangrendszerben működik.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK:



Diósgyőri Vár

A Bükk-hegység kapujában épült a várból, kolostorból és jobbágyfaluból álló együttes. A vár magasba törő romjai a Szinva-patak völgyéből felmagasodó szikladombon emelkednek. E terület már a őskorban is lakott volt. Diósgyőrt a XII-XIII. sz. fordulóján élt Anonymus, III. Béla király jegyzője említi először.

A tatárjárás idejéig a Bors család tulajdonában volt a vár, amikor is elpusztult. Később új várat emeltek helyére, mely Ernye bán lakhelyéül szolgált. Ekkor már komoly kőépület volt. Nagy Lajos király is megszerette ezt a helyet, 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Budával, Visegráddal és Zólyommal így Diósgyőr is királyi székhellyé vált és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1424. és 1526. között hat királyné jegy-ajándéka, vidéki rezidenciája. Az utolsó királyné, aki itt is élt, Habsburg Mária volt, II. Lajos felesége.

Deszkatemplom

Deszkatemplom
A temetőkert bejárata szépen faragott székely kapu. 1698-ban e helyen már egy fatemplom állt, amit többször át- illetve újraépítettek, majd 1938-ban lebontottak és Szeghalmi Bálint városi főmérnök tervei szerint, székely stílusú fatemplomot építettek fel. A templom 1997. december 4-én gyújtogatás áldozatává vált. Az eredeti tervek szerint, közadakozásból újra felépített templomot 1999. május 2-án szentelték fel. Bejelentkezéssel látogatható.

Avasi arborétum

A más földrészekről származó növények, az egzóták érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát, és egyben tapasztalatokat adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről, megjelenéséről. Az arborétum jelenlegi területe 6 hektár, ebből 4,5 hektár főként lombos fákat tartalmaz és benne egy kisebb, mintegy 0,5 hektárnyi, főleg fenyőkből álló területrésszel. A lombos fákból álló gyűjtemény telepítésének kezdete 1995, előreláthatóan 2005-ben fejeződik majd be, ezért ez ma még nem látogatható. A fenyőgyűjtemény különálló rész, területe 1,5 ha, mely 630 különféle fenyőfajt és -fajtát tartalmaz, összesen több mint 1000 példányt.

Lillafüred

Az ország egyik legszebb természeti adottságokkal rendelkező üdülőhelye, Lillafüred – közigazgatásilag Miskolc város része – a Bükk hegység keleti szélén, 350 méter tszf. magasságban, a Szinva völgyében, a meredek hegyoldalakkal határolt Hámori-tó mellett fekszik. A Hámori-tó az 1810-es években jött létre, amikor Fazola Henrik megépíttette a Garadna és Szinva patakok összetorkolásánál a zsilipekkel ellátott völgyzáró gátat, hogy a felső-hámori vasverők meghajtásához a vízierőt biztosítsa. A tó hossza körülbelül másfél kilométer, legnagyobb mélysége 9 méter. A tavon nyaranta a Lillafüred Alapítvány által működtetett csónak-kikötő üzemel.

A közhiedelem szerint Lillafüred névadója gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter volt, aki 1892-ben felesége, Vay Lilla tiszteletére keresztelte el az egyik vadászat során felfedezett, lenyűgöző szépségű helyet.

Miskolci Állatkert és Kultúrpark

Írásos feljegyzések bizonyítják, hogy már 1355-ben királyi vadaskert működött a Csanyik-völgyben. Tehát ez hazánk legrégebbi múltra visszatekintő állattartó helye. A Miskolc Városi Vadaspark lakossági összefogással jött létre, 1983. augusztus 20-án nyílt meg, s egy 21 ha-os gyertyános-tölgyes elegyes erdőben található. Területünk közvetlenül kapcsolódik a Bükki Nemzeti Parkhoz, így ízelítőt ad a Bükk hegység gazdag növényvilágából is. Állatkerti látogatása egyúttal egy csodálatos természeti környezetben tett erdei kirándulás is.

István-barlang

Lillafüred számos nevezetessége közé tartozik a kiépített és idegenforgalom számára is nyitott István-cseppkőbarlang, amely nem méretei vagy különleges képződményei miatt, hanem helyzeténél fogva vált híressé a Szinva-völgyben. A Lillafüred mellett elvezető egri műút felett magasodó hegyoldalban több kisebb-nagyobb üreget ismerünk, s a későbbi István-barlangot is csak mint "Kutya-barlangot" tartották számon. A hagyományok szerint a lillafüredi Kálvária-kápolna fölött nyíló lyuk akkor vált közismertté, amikor véletlenül beleesett egy kutya, s napokig tartó ugatására felfigyeltek a helyi lakosok. Végül is két vállalkozó szellemű fiatalember kötélen leereszkedett, s kimentette.

Az István-barlangban különleges formájú cseppköveket láthatnak a látogatók. Legnagyobb mélysége 55, hosszúsága mintegy 350 méter, a vezetett túra körülbelül fél órát vesz igénybe. Levegője miatt gyógybarlangként is számon tartják.

Anna mésztufa-barlang

Az Anna-mésztufabarlang nem monumentális termek, óriás-folyosók és csillogó cseppkőcsodák látványát ígéri. Az évtízezredek óta szeszélyesen kanyargó Szinva-patak által szállított mész növényekre kövült csippkéi apró termek mennyezetén, és a termeket összekötő keskeny, mesterséges folyosók falain figyelhetők meg. A Palota-szálló alatti 40-45 méter vastagságú mésztufatömeg nagyobb növényeket is magába zárt.

GASZTRONÓMIA



Miskolci kocsonya

A miskolci közmondások közül országosan ismertté vált a "Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka". A két világháború közötti időben több száz, vagy talán ezer ilyen emlék vitte hírül a kocsonya történetét. Hogy pislogott-e a béka a miskolci kocsonyában vagy sem, mindmáig nem derült ki. Az viszont igen, hogy a miskolciaknak régtől fogva kedvelt eledele volt, s mint ilyet, a sokadalmakon kívül a korcsmákban, vendéglőkben is feltálaltak, nem beszélve az avasi vagy tetemvári pincékről, pincézésekről.

FÜRDŐKULTÚRA



Miskolc-tapolcai barlangfürdő

A Barlangfürdő Északkelet-Magyarország gyönyörű, turisztikai látnivalókban is gazdag környezetében, Miskolc város üdülőterületén, Miskolc-Tapolcán található.

A 16. században törökök, és a közelben állomásozó császári csapatok, a környező települések görög kereskedői, és asszonyai által fürdésre, gyógyulásra és mosásra használt melegvizű forráshely egyre támogatottabb, ezáltal látogatottabb, és ismertebb lett.

Ez a termálvíz nem olyan tömény, mint egyes gyógyvizek (a fürdőegyüttesben felhasznált termálvíz összes sótartalma nem éri el az 1000 mg/l-t sem) és sokan éppen ezért kedvelik. Ebben a vízben ugyanis - szemben az egyes sokkal töményebb gyógyvizekkel - korlátlan ideig lehet fürödni, úszkálni.

A miskolc-tapolcai Barlang- és Gyógyfürdő az alábbi betegségcsoportok gyógykezelésére alkalmas:

mozgásszervi betegségek,
légzőszervi betegségek,
gyomor-bélrendszeri betegségek,
szív- és érrendszeri betegségek.

JELLEMZŐ PROGRAMOK



Miskolci Kocsonyafesztivál - február
Miskolci Nemzetközi Operafesztivál - június
Miskolci Borfesztivál és Kézművesvásár - június
Diósgyőri Várfesztivál - tavasztől őszig
Zene és Fényfesztivál - július

KULTÚRA



Miskolci Galéria, Rákóczi-ház

Miskolc első felháza, az úgynevezett Rákóczi-ház, a hajdanvolt barokk kúria, ahová 1996-ban "költözött át" a Miskolci Galéria. A több mint 300m2 kiállítóhelyen a periodikusan jelentkező kiállítások (Országos Grafikai Biennále, Téli Tárlat), a tematikus kiállítás sorozatok (A magyar sokszorosított grafika száz éve című, - a Magyar Nemzeti Galériával közös gondozású - történeti kiállítás sorozat) mellett kortárs hazai és külföldi alkotók, alkotócsoportok állítanak ki.

Feledy-ház

1988-ban a Deák tér 3. szám alatti műemlék jellegű épületben nyitották meg (az 1953-tól Miskolcon élő), Feledy Gyula életművét reprezentáló állandó kiállítást.

Petró-ház

Szalay Lajos grafikusművész állandó kiállítása.

Színháztörténeti és Színészmúzeum

A miskolci színészmúzeum gondolata Gyarmathy Ferenc színművészben fogalmazódott meg, aki az 1980-as évek közepétől gyűjtötte pályatársai relikviáit. A színművész és a köréje szerveződő Színész Emlékház Egyesület kezdeményezésére született meg a Miskolci Galéria által működtetett intézmény, amely 1996. október 22-én nyitotta meg kapuit.

Herman Ottó Múzeum Képtára

Mission Art Galéria

Miskolci Nemzeti Színház

A miskolciak mindig is kedvelték a színházat, és szívükön viselték a magyar színjátszás sorsának alakulását. Az egykori Korona-fogadó kocsiszínjében majd a Sötétkapu melletti csizmadiaszín alkalmi színpadán fellépő Déryné és társai oly mértékben meghódították a várost, hogy a miskolciak megrémültek, amikor 1816-ban a társulat Kassára indult vendégszereplésre: vajon visszatérnek-e a színészek? Ez a félelem adta meg a végső lökést ahhoz, hogy kőszínház építésébe fogjanak.

A Miskolci Nemzeti Színház hatalmas épületegyüttesének rekonstrukciója 1991 és 1996 zajlott, vezetője Bodonyi Csaba Ybl- és Széchenyi-díjas építőművész volt. A mai színház-komplexumban öt játszóhely található: Nagyszínház, Csarnok, Játékszín, Kamaraszínház, Nyári Színház.

A VÁROS TÖRTÉNELME



Kevés olyan település van Európában, amelynek történelme olyan távoli időkre nyúlik vissza, mint Miskolcé.

A belvárosban kerültek elő azok a leletek (ún. Bársony-házi szakócák), amelyek először bizonyították az őskori ember jelenlétét Magyarországon.

Történetírásunk atyja, III. Béla király (1172-1196) névtelen jegyzője, Anonymus a magyarok tetteiről szóló munkájában már név szerint említi Miskolcot és Diósgyőrt (a város magja tehát ezeresztendős település).

A krónikából kitűnik, hogy Miskolc és környékének meghódítása a honfoglalás első szakaszában zajlott le. A honfoglaló egyik vezér (Bors) leszármazottainak központja volt Miskolc legkorábbi települése. (Nevét is a "Miskóc" családból eredezteti.)

Írásos emlékek szerint a Miskócok már Szent István király (1001-1038) idején a szomszédos Tapolcát választották temetkezési helyükül. Oda telepítették a bencés rend tagjait, s kolostort is alapítottak nekik. Szent Benedek követői neves iskolát hoztak itt létre, és a tapolcai hévforrások gyógyulni vágyó látogatóit látták el. Ebben az időben épült Miskolc legrégibb egyházi műemléke, az első román stílusú kőkápolna. A XIII. századi Avasi Templom környékén katolikus temető maradványaira bukkantak.

Diósgyőri vár története az 1100-as évek elejéig vezethető vissza, 1128-ban került királyi tulajdonba. Néhány évtized múlva Ernye bán birtoka, majd fia, István nádor érdeme, hogy továbbépíti és kialakítja a fényes külsővel és belsővel ellátott várpalotát.

A vár 1340-től a királynék javadalma lett, vagyis a váruradalom bevétele a mindenkori királyné és udvartartása kiadásainak fedezetéül szolgált.

A törököktől elszenvedett mohácsi csatavesztés (1526) után Miskolc kettős uralom alá került. Szerepe felértékelődött, hiszen országos jelentőségű események színhelye lett a város. A Ferdinánd király (1526-1564) pártján álló 13 vármegye küldöttei 1526-ban, majd 1541-ben (részleges) országgyűlést tartottak az Avas hegyen épült templomban.

A viaskodás komoly áldozatokkal is járt. Elpusztult a tapolcai bencés apátság, amelyben a Miskolcot alapító nemzetség tagjainak hamvai nyugodtak, s velük együtt pusztultak műkincsek, várostörténetünk legkorábbi dokumentumai: oklevelek, adománylevelek, a Miskóc nemzetség addig gondozott iratai is. Miskolc ezért egyike azoknak a magyarországi városoknak, amelyek nem ünneplik, nem ünnepelhetik alapításuk évfordulóját.

A XVI. században a török hódítás katonai megszállást még nem jelentett, de Mohamed pasa 1544-ben mérhetetlen károkat okozva feldúlta és felégette a várost. A tanács tagjait, sok tehetős polgárt elhurcoltak, a méneseket, a gulyákat elhajtották. Leégett az Avasi Templom, a kápolnák, a középületek és számos lakóház.

A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) alatt központi szerep jutott Miskolcnak. II. Rákóczi Ferenc fejedelem kétszer, 1704-ben és 1706-ban itt rendezte be főhadiszállását, ezzel a város nemcsak hadműveleti központ, hanem fontos politikai döntések színhelye is lett.

Miskolc a XIX. század végéig többször tett kísérletet a diósgyőri koronauradalomtól való elszakadásra. Először 1702-ben, majd 1731-ben váltotta meg magát 25-25 éves időtartamra. A város 1755-ben olyan szerződést kötött, amely "örök időkre" szólt, de ez sem tartott két évtizednél tovább.

Közben a szétrobbantott Diósgyőri Vár rohamosan pusztult, a kincstári összeírás 1755-ben már csak romként veszi számba. Majdnem kétszáz év telt el, míg elkezdődtek a felújítási, restaurálási munkálatok. (Az egykori királyi, majd királynői vár felújítva 1973 óta múzeumként várja a régmúltra kíváncsi látogatókat.)

A XVIII. században nemcsak a város jogállása változott, hanem a lakosság társadalmi és vallási összetétele is. A szőlőművelés és kereskedelem mellett az ipar, ezen belül a kézműipar fejlődött.

A városi élet fejlődése, a görög kereskedők külföldi árui, a másfélszáz céhbeli iparos termékei egyre nagyobb tömeget vonzottak a vásárokra. Ezért 1750-ben, városi vállalkozásként felépült az első emeletes fogadó.

A vidékről Miskolcra beköltöző gazdag nemesek a század derekától barokk lakóházak sorát építik fel a főutcán. A II. József császár (1780-1790) által 1786-ban elrendelt első népszámlálás a város 2414 házában 14 179 lakost talált.

A város legrégibb üzeme, a Kőedénygyár 1833-ban kezdte meg működését. Az 1860-as években alapított Borsod-Miskolci Gőzmalom a főváros után a legnagyobb ilyen jellegű ipari vállalkozás volt Magyarországon. A századfordulón ugrásszerűen megnőtt a közép- és nagyipari vállalkozások száma. Működött keményítő-, légszesz-, cukor-, hal- konzerv-, gőztégla-, szikvíz-, sör-, gép-, vas- és acélgyár is.

Települések Miskolc közvetlen közelében

Települések Miskolc környékén

Miskolci és környéki programok

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu